Már megint

... sikerült megtapasztalnom, hogy nem fog ez az ország sosem megváltozni. Két esettel találkoztam ma, ami ezt alá is támasztja:
1. Reggel a buszon: utazik egy lány, hátitáskával. Az egyik megállóban felszáll két barna bőrű hölgyemény, persze nem fizetnek, mint az ilyen jó állampolgároknál szokás. Egyszer csak látom, hogy a lány lerántja a táskát a hátáról, és kezdi vizsgálgatni. Igen, a hátsó zseb cipzárja már ki volt nyitva. Ijedten kérdezi az előbb felszállt utasokat, hogy mit csinálnak? Nem szégyenlik magukat? De ők mintha mi sem történt volna beszélgettek egymás között. A lány meg kétségbeesetten vizsgálta, hogyha sikerült-e valamit kihalászniuk a táska zsebéből. Úgylátszik túl hamar "közbeszólt" és nem tudtak lenyúlni semmit.
2. Délután a tömbház előtt: a földszinti szomszéd kirakta az ablaka elé, a tömbház előtti zöld fűre a paradicsomait érni. Persze neki szabad, mert ő rendezi a zöldterületet. Nézek fel, és látom, hogy a szomszéd hölgyemény a harmadik emeletről kedves barátnőjével dumálnak az erkélyen, és közben cigiznek. Persze, már annyira nem vitte nekik, hogy egy hamutartót is beszerezzenek. Könnyebb volt csak úgy kipöccinteni az a hamut az ablakon kívül, ami épp a paradicsomokra esett.
Még csak itt tartunk, ahol tartottunk...